|
Szőlészet
Pest megye mindig is híres volt szőleiről. A pilisi és váci járások hegyes-dombos vidékein a községek fő jövedelmi forrása éppen a szőlőtermesztés volt.
A jenői terülten lévő szőlősök egyik, (kisebbik) része az uradalom birtokához tartozott, a másik magángazdák kezén volt, a harmadik (legnagyobb) része pedig úgynevezett papi szőlő volt.
Népszámlálási adatok a századvégről
Az 1881. évi népszámlálás beszédes adatokat őriz a Budajenőről. Kiderül, hogy a falu lendületes fejlődésben van, s mind a házak számát 117, mind a lélekszámot (835) tekintve alaposan megelőzi a szomszédos Telkit (37 illetve 213). A lakosság nemzetiségi összetételének aránya 10:1 a németek javára. Vallásilag úgyszólván teljes az egyöntetűség, Telki színkatolikus, s kevés híján Budajenő is az. Figyelemre érdemes adat, hogy Budajenő lakosságának 63,5 %-a írástudó!
Telki apátságot felváltja a közalapítvány
Az 1882. jan. 1.-én kelt királyi rendelet alapján a telki apátság működését szüneteltetik, birtokát Közalapítványi kezelésbe adják. A két község lelkipásztori munkáját a budajenői plébános látja el, kit a környező községektől eltérően nem a székesfehérvári püspök, hanem az esztergomi érsek nevez ki, főhatósága tehát az esztergomi érsekség.
Hivatal és hivatalos ügyek az 1900 -as évek elején
A Községháza a század elején a Fő utca 24. sz. alatt volt (később könyvtár működött a helyén). Itt intézték a falu ügyes-bajos dolgait. A hivatal főbb tisztségviselői a közjegyző, a bíró, az adóügyi előadó és a kisbíró voltak.
Csecsemővédelem - takarékossági okokból - egyelőre elhalasztva
Jogos büszkeséggel szoktuk mondogatni, hogy már a múlt század nyolcvanas éveiben okleveles szülésznő működött a faluban, s talán ide vezethető vissza az a tény is, hogy napjaink egészségügyi ellátásában is elismert erősségünk a csecsemővédelem. Nos, valljuk be, a fejlődés nem volt egyenletes ívű. 1920. július 31.-én elutasították a csecsemővédelem helyzetének javítására tett javaslatot.
Óvoda a Fő utcában
Ha a csecsemőgondozást nem is, a felcseperedett gyermekek óvodai ellátását sikerült megoldania a falu elöljáróságának. "Az óvoda ideiglenesen a Közalap uradalom tulajdonát képező s Fő utcza 85. sz. alatti épületben lenne elhelyezendő, az óvónő ideiglenes lakásáról pedig az elöljáróság gondoskodnék, arra az időre amíg úgy az óvoda, mint az óvónő végleges elhelyezést nyerhetne."
|
