Mai településünk ősének, Jenőnek a neve 1225-ben fordult elő először írásos forrásban. Az utalás arról szól, hogy II. Endre király a szolga győri várjobbágyok Jenőn (in villa Jeneu) levő két telkét a budai szigeten levő Szent Mihály egyháznak adományozza. Hogy a település az 1225-ös évnél valamivel régebbi alapítású, arra a régészeti leletek mellett a Kálváriahegyen álló régi templom falazatáról, ennek bizánci stílusjegyeiről, illetve a gótikus stílus teljes hiányából lehet következtetni.

Régi település a dombtetőn

A régi település nem a mainak a helyén, hanem a kápolnahegyi kis templom környékén és a közelében levő völgyben lehetett. Lakói valószínűleg az apátság béresei voltak. Életük, sorsuk teljesen a telki apátsághoz kötődött.

Sok patrónusa volt Jenőnek

1253. máj. 27-én kelt okmány szerint IV. Béla király a lopás vétségében elhunyt Bálint fiának, Györgynek Új-Jenői birtokát, - az Apor nembeli Aba keresetét elutasítva, a budai szigeten levő Szt. Mihály premontrei monostornak adja. A határjárás szerint ugyanott vannak birtokrészei az esztergomi, az óbudai káptalannak, a szigeti apácáknak és a telki apátságnak is.

1277-től, amikor az apátságot és a birtokot IV. László a nyúl-szigeti apácáknak adományozta, egy ideig a Boldog Margit zárda, 1455-től Garai László, 1465-től pedig Guti Országh Mihály nádor patronátusa alatt éltek.

1399-ben Pest -Pilis -megyében Pelseuch ( Katonánál Pelsőczi ) Bubek Ditrich nádor elnöksége által megtartott megyegyűlésen, - a premontreiek részéről előterjesztett, - II. Endrének 1225-ben, - IV. Béla királynak 1253-ban, majd IV. László királynak 1272-ben a rendnek adott okmányt figyelembe véve 3 jobbágytelket, valamint az OOSS (Omnium Sanctorum - Mindenszentek ) templomot Jenő községben nemes Jenői Tuka Lőrinc ellenében törvényileg a premontreieknek ítélte. Jenő azonosságát Endre király okmánya és a villa Ungney - ( Új Jenő ) IV. Béla király okmánya említi, valamint annak fennmaradása.

Török idők

Buda eleste, 1541 után ez a térség is török kézre került. Lakossága részben elmenekült, részben kihalt, úgyhogy az egész környék teljesen elnéptelenedett. A telki apátság monostora is elpusztult, pár évtized elmúltával már a helyét sem tudta megmutatni senki. Jenőt Puszta-Jenő néven jegyzik.

Puszta-Jenőt időközben, más dokumentum tanúsága szerint, Etyeki Józsa vette meg (1593-ban), majd Boronkay István érsekújvári katona tulajdonába kerül a birtok (1663-ban) királyi adományként. 1667-ben aztán Széchenyi György győri püspök vette meg. Az esztergomi érsekmegyei helynévtár szerint 1686 körül már római katolikus egyháza van a falunak.

Lap teteje