Március 15.-i megemlékezés
2010 március 31., szerda 09:15
Március 15-én idén az iskola tornaterme várta az ünneplő közönséget, ahol Budai István polgármester ünnepi beszédében méltatta a forradalom és szabadságharc jelentőségét, napjainkig kiható tanulságait. Őrizzük meg a szabadság szellemiségét a függetlenségünket. A rendből alkossunk szabályokat és ne a szabályokból próbáljunk rendet alkotni.
Azt gondolnánk, hogy Nemzeti ünnepünk 162. évfordulóján már sok mindent hallottunk a régen történt eseményekről, újat nyújtani talán nem is lehet. A negyedik osztályosok előadása, - melyet Blaskó Szilvia és Forró Andrea tanárnők segítségével állítottak össze tanulóink - mégis kellemesen meg tudott lepni minket. A lelkesítő versek és a verbunkos tánc után Bors Luca szájából felcsendülő búsuló ének és a levett csákóval fél térdre ereszkedő "kis katonák" gyásza sokaknak könnyet csalt a szemébe.
Március 15-én idén az iskola tornaterme várta az ünneplő közönséget, ahol Budai István polgármester ünnepi beszédében méltatta a forradalom és szabadságharc jelentőségét, napjainkig kiható tanulságait. Őrizzük meg a szabadság szellemiségét a függetlenségünket. A rendből alkossunk szabályokat és ne a szabályokból próbáljunk rendet alkotni.
Azt gondolnánk, hogy Nemzeti ünnepünk 162. évfordulóján már sok mindent hallottunk a régen történt eseményekről, újat nyújtani talán nem is lehet. A negyedik osztályosok előadása, - melyet Blaskó Szilvia és Forró Andrea tanárnők segítségével állítottak össze tanulóink - mégis kellemesen meg tudott lepni minket. A lelkesítő versek és a verbunkos tánc után Bors Luca szájából felcsendülő búsuló ének és a levett csákóval fél térdre ereszkedő "kis katonák" gyásza sokaknak könnyet csalt a szemébe.
Budai istván polgármester ünnepi beszéde
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Ünneplő Közönség!
Azért jöttünk össze, hogy emlékezzünk az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra, annak 162. évfordulóján. Ez az esemény Magyarország reformkort követő újkori történetének meghatározó élménye mely még napjainkban is példaként szolgál a magyar nemzet haladó gondolkodású polgárai számára. A magyar identitás alapköve, a polgári átalakítás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Meghatározó részese volt az 1848-as európai forradalmi hullámoknak. Európában egyedül jutott el a sikeres katonai ellenállásig. Végül csak két nagy európai nemzet, az Osztrák és Orosz katonai összefogásával sikerült legyőzni.
Az 1848-as forradalmi átalakulást két évtizedes előkészítő munka előzte meg. A reformkori országgyűléseken kevés valódi változást lehetett elérni, de megteremtődött a lehetősége annak, hogy a reform szellemű nemesség kidolgozza saját programját. Ismertté váltak a forradalom leendő vezetői, mint Batthyány, Kossuth, Deák, Széchenyi, Szemere, Eötvös. Továbbá a forradalmat megéneklő jeles költők és írók, mint Petőfi, Jókai, Vasvári, Vörösmarty.
A párizsi forradalom hírére Kossuth Lajos 1848. március 03-án az országgyűlésben megfogalmazta a reform ellenzék követeléseit: a jobbágyfelszabadítást, közterherviselét, népképviseleti – parlamentet és felelős nemzeti kormányt. A Március 13-án kitört Bécsi forradalom további nagy lökést adott a reformok ügyének, amihez Petőfi, Vasvári és Jókai vezetésével a radikális pesti ifjúság vér nélkül érvényt szerzett a 12 pontnak. A két forradalom nyomására a Habsburg uralkodóház március 17-én kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án kihirdette a felelős magyar kormány névsorát, ahol Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Deák Ferenc igazságügy miniszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Szemere Bertalan belügyminiszter lett.
Az első népképviseleti országgyűlési választásokat június második felében tartották meg az áprilisban elfogadott V-ik törvénycikk alapján. Az országgyűlés a szabadságharc idején végig együtt maradt. Ülésezett Pesten kívül Debrecenben, Szegeden és egyszer Aradon.
Az áprilisi törvények nagy hiányossága volt az, hogy nem oldotta meg a jobbágyfelszabadítást és a nemzetiségi kérdéseket. Ezért a koronához tartozó nemzetiségek nem támogatták a magyar forradalmat, a Horvátok nyíltan a bécsi udvart támogatták.
Ezért következhetett be a szeptemberi fordulat. Elkezdődött a magyar nemzet önvédelmi háborúja, a szabadságharc. A Magyarországra törő Jellasics horvát bán seregét a nemzetőrségből felállított fiatal honvédsereg Móga altábornagy vezetésével meghátrálásra késztette Pákozd és Sukoró között. A szabadságharc eredményes téli, és a dicsőséges tavaszi hadjárata folyamán a szabadságharc dicsőséges tábornokai vezetésével kiverték a császári csapatokat Erdélyből, Sikert arattak Gödöllőnél, felszabadították Budát és több részsikert értek el. Azonban a hősiesen harcoló honvédsereg a vezetői stratégiai hibáinak köszönhetően nem tudott végleges győzelmet elérni. A bécsi udvart támogató 200.000 fős orosz sereg betört az országba és megpecsételte a magyar szabadságharc sorsát. A Temesvári csata elvesztése után Görgey Artúr úgy döntött, hogy értelmetlen a további vérontás és Világosnál leteszi a fegyvert.
A szabadságharc bukásának legfőbb okai voltak, hogy nem rendezték a nemzetiségi kérdéseket, ezért nem számíthattak a magyar korona alá tartozó nemzetiségek támogatására. Katonai téren is több stratégiai hibát követtek el. Nagy idővesztés volt Buda bevétele így a császári csapatok elkerülték a bekerítést.
A legfontosabb pedig az volt, hogy nem történt meg a beígért és várva várt jobbágyfelszabadítás.
Tisztelt Hallgatóim!
A bukás ellenére mégis mélyen a nemzet szívében él Március 15-e. Mi okozza azt, hogy kitörölhetetlen a lelkünkből? Mi is március 15-e igazsága!
Az igazság az, hogy ezen a napon virradt fel a magyar szabadság napja. Ezen a napon rázta le a magyar nép az abszolutizmus jármát, ezen a napon törte ketté azokat a bilincseket, melyek megkötve tartották a magyar nemzet akaratát.
S mi volt ez az akarat? Ezt a márciusi ifjak 12 pontja fogalmazta meg leghatásosabban.
Az volt a magyar nemzet akarata, hogy legyen szólásszabadság, sorsát saját kezébe vegye, legyen saját kormányunk, legyen népképviseleti országgyűlésünk, legyen arányos közteherviselés, legyen önálló pénzügyünk, szűnjön meg a jobbágyság, a nemzet minden része tartozzon össze, lépjen unióra saját magával. Ezek szinte egy csapásra megvalósulni látszottak. A nemzet megízlelte a szabadság érzését és azóta sem lehet kitörölni a magyarok szívéből. 1848. arra tanít minket, hogy a fegyver és erőszak rövid időre elállhatja a szabadság útját, de győzni nem győzhet. A forradalom csak átmenetileg bukott el, mert mindig példa és erő marad a zsarnokság elleni küzdelemben. Ez pedig a nemzet polgárai részéről nagy kitartást, sok áldozatot és esetenként kudarcok elviselésének képességét is jelenti.
A bátorság és a hazaszeretet mellett március idusa üzente még az is, hogy fogjunk össze a nemes célokért, ahogyan azt a márciusi ifjak tették.
Tisztelt Ünneplő Közönség!
Napjaink egyik fő problémája, hogy elválik egymástól a sokrétegű generáció, mert nem figyelünk a történelmi üzenetekre, amikből okulni kellene. Ma pártokra és politikai táborokra szakadunk lassan mindenütt. Meg akarjuk egymást menteni másoktól. Pedig 162 év távlatából 1848. azt is üzeni nekünk, hogy keressük azt, ami összeköt bennünket és kerüljük, ami szétválaszt.
A forradalom és szabadságharc a nemzet szuverenitásának lélekből felszakadó, régi hatalmas vágyának beteljesítője és katarktikus élménye marad. Amikor önállóságunkról és függetlenségünkről beszélünk, akkor 1848 soha meg nem kerülhető tény és nemzeti tapasztalat. Minden időben történelmi kataklizmák közepette mindig előttünk állt, követendő példaként szemünk előtt lebegett a Tizenkét pont egyik leglényegesebbike a nemzeti függetlenség kivívásának célkitűzése. Ezért most az Európai Unió tagjaként, a gazdasági világválság rendkívüli kihívásai közepette is figyeljünk a 48-as csillag fényére.
Nem lehetünk az Európai Unió méltó tagjai, nem küzdhetünk meg a világválság nehézségeivel, ha közben feladjuk önmagunkat. Ha valamikor, akkor most meg kell őrizni a még meglévő értékeinket. Különös gondot kell fordítani az ifjúság nevelésére és az oktatás színvonalára. Nem is olyan régen a magyar oktatás nívós európai mércével is színvonalasnak számított, úgy a humán, mint a reál területeken. Ezt a nemzetközileg is elismert színvonalat támasztották alá a sokszor emigrációkba kényszerített magyar tudósok.
Az alapokat nálunk szerezték meg és a nemzetközi elismerést sajnos már az új hazájukban. Ezek legkiemeltebbjei voltak a „Marslakóként” titulált tudósok. Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede, Neumann János, Kármán Tódor. Ők döntő hatást gyakoroltak a XX. Század tudomány történetére és történelmére. Miért is említem ezt meg? Mert napjainkban hasonlóan, mint a 30-as évek világválság idején, szintén fenn áll a veszélye annak, hogy a jobb megélhetőség reményében a kiművelt elmék színe-java elhagyja az országot. A szürkeállomány elvándorlása, komoly veszteséget okoz a nemzetnek. Gondolok itt orvosokra, mérnökökre és jól képzett szakemberekre egyaránt.
A napjaink másik nagy problémája, hogy a politika tétlenül nézi, hogy a különböző igazgatási szintekre beépült egyre terebélyesedő, szinte már ostoba bürokratikus szemlélet mérhetetlen károkat okoz. Szinte megbénítja az alkotó munkát és elkedvetleníti az alkotni vágyó embereket. Akik, ha tehetik máshol keresnek megélhetést.
Tisztelt Hallgatóim!
2010. a választások éve. Pár hét múlva lesznek az országos választások, októberben várhatóan az önkormányzati választások. Azt hiszem mindannyian érezzük nagy változás előtt áll az ország. Az elmúlt időszakban komoly válságba került az oktatás, az egészségügyi, a közigazgatás. Az életnek szinte nincs olyan területe, ami reformra nem szorul. Nagy többségünk megélhetése romlik. A közbiztonság komoly minőségi javulásra szorul. Törvényekből, rendeletekből, szabályzatokból annyi van, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik benne. Ezen a területen semmi nem állandó csak a változás. Pedig a társadalmi törvények alkotásánál van egy fontos szempont. A szabály a rendből születik, s nem a rend születik a szabályok halmazából. Abból jobbára fejetlenség, káosz lesz.
Ezért én azt kívánom a választások nyerteseinek legyen türelműk először kialakítani egy elfogadható rendet a jelenleg összekuszálódott magyar valóságban. Azok a szabályok, amelyek a rendből születnek, azok hatékonyabbak és remélhetőleg eredményesen végrehajthatók is lesznek. Saját közös fejlődésünk támogatása mindannyiunk elemi érdeke kell hogy legyen.
Tisztelt Ünneplő Közösség!
Mi egy virágzó stabil Magyarországot szeretnénk építeni. Olyan országot, ami képes legyűrni a gazdasági válság kihívásait és emelt fővel, egyenes derékkal lesz képes az Európai népek közösségével együtt munkálkodni. Ez a Magyarország a mi hazánk és meggyőződésem, hogy csak a 48-as emlékek alapján álló nemzeti szuverenítás elvének és a nemzeti érdekek következetes érvényesítésével, illetve a polgári jogok, az emberi méltóság, a közjó és az erkölcs mélységes tiszteletével és megélésével fejlődhet..
Ehhez kívánok mindnyájuknak egészséget, erőt, kitartást és egymás iránti nagyobb toleranciát.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.